Sok ember könnyen megérti, és használja a teljes angol nyelvtant!
Te is könnyen köztük lehetsz!
www.doyouspeakenglish.hu
Angol nyelvtan könnyedén!
KEZDET////////////VÉGE
Ü n n e p e i n k
K a r á c s o n y
Az ünnep története:
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló
ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének,
Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte.
A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.
A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló
a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta.
A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük
múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak
a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek
jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.
Miután a kereszténység államvallás lett, hamarosan hivatalos keresztény ünneppé nyilvánították Jézus születését.
A Biblia leírása szerint ~ '
Jézus szegényes körülmények között született,
egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén.
A történet szerint napkeleti bölcsekek indultak („háromkirályok”) útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.'
4. századtól a keresztény egyházak december 25-én ünneplik Jézus születését
A reformáció (16.század)új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét.
Az emberek otthonukba fogadták a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni.
Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás
az evangélikusoknál Németországban.
A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani.
Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett
meghonosodni az egész nyugati keresztény világban.
A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel
díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése.
A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni
a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként,
a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve.
Napkeleti bölcsek
A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe
érkeztek hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának.
Szokás őket három királyoknak is nevezni, ám a Biblia nem nevezi
őket királyoknak, és nem beszél arról sem, hogy hárman volnának.
A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek
elnevezés. A keresztény hagyomány névvel is illeti őket, magyar nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
Máté evangéliumának gyermekségtörténetében lehet olvasni keletről érkezett bölcsekről, akik egy csillagot követve, a zsidók
újszülött királyát keresték Jeruzsálemben, Heródes palotájában.
Itt kérdezösködtek, ~ 'Hol van a zsidók királya, aki most született?
Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt'
Az itt kapott útbaigazítás után tovább haladtak a csillag vezetésével
Betlehembe, ahol megtalálták Jézust.
Jézus keresztre feszítése és halála.
Jézus útolsó útja:
Jeruzsálem térképe Jézus Krisztus idejében
Jézus elhagyta e felső házat és a tanítványokkal az Olajfák hegyére, a Gecsemáné kertbe ment (1), ahol elfogták, és ahonnan előbb Annáshoz, majd Kajafáshoz hurcolták (2). A Kajafás házában, a politikai szanhedrin előtt lefolytatott első tárgyalás után, Jézust ismét kihallgatták, ezúttal a vallási szanhedrin előtt, valószínűleg a templomban (3). Ezt követően Poncius Pilátushoz vitték (4), aki Heródes Antipáshoz küldte (5). Heródes visszaküldte Pilátushoz (6), aki végül átadta Jézust, hogy az Antónia-erődben megkorbácsolják, és a Golgotán megfeszítsék (7).
Miután reggel 9 óra körül megkorbácsolták és kigúnyolták, a római katonák Jézust újra saját ruháiba öltöztették és a két tolvajjal együtt a keresztre feszítés helyére vezették. Jézus szemmel láthatóan annyira meggyengült a kemény korbácsolás következtében, hogy képtelen volt a patibulumot a praetoriumtól a kb. 650 m-re levő Golgotára cipelni. Cirénei Simont szólították fel, hogy vigye Jézus keresztjét, és a menet megindult a Golgota felé, amit a keresztrefeszítések céljára alakítottak ki.
Itt - kivéve egy vászon ágyékkötőt - újra levetkőztették Jézust, miközben valószínűleg újra felszakították a korbács ejtette sebeket. Ezután mirrhával kevert borral kínálták, de miután megkóstolta, visszautasította az italt. Végül Jézust és a két tolvajt megfeszítették. Bár az Írás a kézen átvert szögekről beszél, nincs ellentmondásban a régészeti leletek csuklósebeivel, mivel a régiek a csuklót a kézfej részének tekintették. A táblát (3. ábra) Jézus feje fölé erősítették. Nem világos előttünk, hogy Jézust görög vagy latin keresztre feszítették-e. A régészeti leletek az előbbit, a korai századok hagyománya az utóbbit valószínűsíti. Az a tény, hogy Jézust később egy izsópszárra tett szivacsból kínálták borecettel (a növény szára kb. 50 cm hosszú), azt az elképzelést támasztja alá, hogy Jézust az alacsonyabb keresztrefeszítették. A katonák és a polgári tömeg gúnyolta Jézust a keresztre feszítés megpróbáltatásai közepett, a katonák pedig sorsot vetettek a ruháira.
Krisztus hétszer szólalt meg a kereszten. Mivel kilégzés közben beszélünk, ezek a rövid, tömör megszólalások különösen nehezek és fájdalmasak voltak számára. Kb. du. 3 órakor Jézus nagy fennszóval kiáltott és lehajtva fejét meghalt. A római katonák és a nézelődők látták a halála pillanatát. Mivel már közel volt a szombat kezdete, és a zsidók nem akarták, hogy a testek naplemente után a kereszten maradjanak, arra kérték Pilátust, hogy rendelje el a keresztre feszítettek lábának megtörését, ami sietteti halálukat. A katonák megtörték a két tolvaj lábait, de mikor Jézushoz mentek és látták, hogy már halott, nem törték meg a lábait, hanem az egyikük oldalba szúrta, valószínűleg gyalogsági dárdával, aminek nyomán váratlanul vér és víz folyt a sebből.
Még aznap, néhány órával később Jézus testét levették a keresztről és sírba tették.
Karácsonyi szimbólumok
Adventi koszorú
Az adventi várakozás célja felidézni a Messiás születése
előtti történelmi várakozást, felkészülni karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.
Gyakorlatilag a csönd, elmélkedés, imádság és a bűnbánat ideje.
Népszokás lett az adventi koszorú készítése, amelyre négy
gyertya van felerősítve. Az egymást követő vasárnapokon mindig
eggyel több gyertyát gyújtanak meg: ahogy közeledik a karácsony, úgy lesz mindig világosabb.
Karácsonyfa
A karácsonyfa-állítás szokása Skandináviából származik, a harmincéves háború (1618-1648) idején jutott el Németországba, a svédek európai hadjáratai során. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában.
Magyarországon a 19. században jelent meg ez a szokás, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében.
A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll feldiszítve.
Gyertya
A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad,
miképpen Jézusnak is meg kellett halnia, hogy az
emberek megváltassanak.
A hit úgy tartja, hogy a túlvilágon mindenkinek van egy
égő gyertyája, amíg az lángol, addig él az ember.
Jászol
A Biblia szerint Jézust születésekor egy jászolba fektették.
A korabeli jászolokat barlangfalba vájták, így Jézust is egy kő jászolba fektethették.
A keresztyén ábrázolásokon és a magyar népi betlehemesekben általában nem korhű módon, hanem fából készült jászolban ábrázolják a kisdedet.
Pásztorok
Pásztorok, pásztorok örvendezve
Pásztorok, pásztorok örvendezve
Sietnek Jézushoz Betlehembe;
Köszöntést mondanak a kisdednek,
Ki váltságot hozott az embereknek.
Angyalok szózata minket is hív,
Értse meg ezt tehát minden hű szív;
A kisded Jézuskát mi is áldjuk,
Mint a hív pásztorok, magasztaljuk.
Üdvözlégy, kis Jézus! reménységünk,
Aki ma váltságot hoztál nékünk.
Meghoztad az igaz hit világát,
Megnyitád szent Atyád mennyországát.
Dicsőség, imádás az Atyának,
Érettünk született szent Fiának,
És a vigasztaló Szentléleknek,
Szentháromságban az egy Istennek.
[Forrás: SZVU (32)]
Háromkirályok
Napkeleti bölcsek, csillagjósok voltak, de királyként is emlegetik őket.
Korábban több ószövetségi prófécia utalt arra, hogy a Megváltó
a pogány világ fölött is át fogja venni a hatalmat.
Ezeket a próféciákat "teljesíti be" a háromkirályok története.
Háromkirály-járás -
Főként a Dunántúl déli részén ismeretes ez a szokás. Egykori teljes alakjában cselekménye a következő: a főszereplők Gáspár, Menyhárt, Boldizsár (három király), Heródes, valamint (ha volt) a katona és az angyal bemutatkozása. b/ Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, viadala az egyik királlyal c/ a "Csillag" kiugratása ( a csillag egy rugószerű keresztezett fára volt rögzítve, össze lehetett húzni és ki lehetett nyomni, a
végén szita volt, kívül beragasztva, nagy arany csillag
tündöklött rajta, bent középen gyertya volt, amit a házba
érve meggyújtottak.) d/ az ajándék kérése és átvétele. A korábban vízkereszti házszentelés részeként szereplő Háromkirály-járás mára önálló adománygyűjtő, jókívánságmondó szokás lett és általában leegyszerűsödött.
Az Alma.
Az Alma.
Az ókori szimbolikában erotikus jelkép, főleg a gránátalma. Jelképezi Karácsonykor az Isten felénk hajló szeretetét.
Az alma a Kisded jelképe.
Dió
Ősi Krisztus - jelkép.
A kis Jézus éppen úgy nőtt és gyarapodott az anyaméhben, mint a dió a védelmező burok alatt.
Ha megérett, akkor az emberek eledele.
Ezért is tesznek a karácsonyfákra almát és diót.
Karácsonyi dalok a következő oldalon, - Ide klikk!
Karácsonyi étkek
A karácsonyi pulyka
Õseink igencsak meglepõdnének, ha látnák, manapság sok és egyre több karácsonyi asztal ünnepi étke a pulyka.
Az egészben sütött hatalmas madár az egyike azon kevés ételeinknek, amelyeket az Újvilágból kaptunk. A legenda szerint úgy háromszáz esztendeje az új-angliai telepesek
pulykával, áfonyaszósszal, cukrozott jamgyökérrel és sütőtökpitével ünnepelték az első takarmány-betakarítást,
azt, hogy szerencsésen túlélték a telet, és hogy lesz elég
ennivalójuk a következőre.
A Hálaadás napján tehát szinte kötelező egészben sütött pulykát enni, igaz, ma már - a korábbi yamgyökér helyett - inkább krumplipüré dukál hozzá.
A hálaadás-napi pulykából Angliában lett karácsonyi lakoma, méghozzá a gesztenyével töltött változat terjedt el.
A gesztenyét az igazi, főtt és tört, sósan ízesített gesztenye jelenti ebben az esetben. Kanadában és az Egyesült Államok nagy részén is pulykasült kerül ilyenkor az asztalra.
A magyar pulyka
Nálunk a háztartásokban nincs a hatalmas pulyka megsütéséhez szükséges sütő, viszont a kereskedelem idomult az igényekhez.
Az úgynevezett bébipulyka bőven belefér egy átlagos sütőbe, aki
tehát egészben akarja átélni a hangulatot, az válassza ezt a fajta pulykát!
Legtöbben csak pulykamellet készítenek az ünnepi lakomára. Az egészben sütött, töltött, gyümölcsökkel, vagy éppen
zöldségekkel gazdagított pulykapecsenye lassan hagyománnyá válik a magyar karácsonyi étkek között.
Hagyományos karácsonyi menü a következő oldalon, - Ide klikk!
Általában minden ünnepi asztalon megtalálható a szinte kötelező diós vagy mákos beigli (nagyon nem kedvelem).
Karácsony este aztán, egész napi készülödés után, mi szem, szájnak ingere, roskadásik megtelik az asztal
Hárs Ernő/Karácsony
Zsong a téli erdő, nagy a nyüzsgés benne.
Messzi útra készül a fenyőfák ezre.
Beszórják a felhők őket puha hóval,
madarak díszítik szőlővel, dióval.
Őz és szarvas ámul, mint szökik a lombra.
Itt is, ott is egy-egy kerekfejű gomba.
S miközben a gallyak csilingelve ingnak,
mindegyik facsúcsra alászáll egy csillag.
Így indul az erdő ezer fenyőfája
örömet szerezni szerte a világba.
Karácsonyi idézetek
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
(Kosztolányi Dezső)
Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!
(Wass Albert)
Minden szívből szóló karácsonyi énekben,
A kandalló ropogásában és melegében,
Az ünnepi ebéd közben,
A beszélgetésben és nevetésben,
Minden képeslapban amit egy barát, vagy a család küldött,
Minden, amit ebből meghallunk,
és ami elgondolkodtat bennünket,
az maga a szeretet.
(Noreen Braman)
Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!
(Horváth Attila)
A szeretetnél nincs nagyobb erő,
Ez minden évben egyszer érthető.
Ha ez az igazság,
Legyen hát világosság!
Mért nem, ó, miért nem -
én csak azt nem értem, -
Mért nincs minden áldott nap karácsony?
(Bródy János)
Karácsonyi anekdoták
Az osztrák császár egy delegációt küld Magyarországra, a karácsony megünneplésére és szegények megajándékozására.
A magyar fogadóbizottságban volt két jó barát, akik mindig
kitaláltak valami vicces tettet. Elhatározták, hogy finom
magyar borral az ünnepségen jól berúgatják az osztrák urakat. Az egyik mondja a másiknak: - Te leszel, aki mindig teletölti a poharakat. Én meg csak annyit mondok neked:
"Herr! Tölts!" Ha kitöltötted, akkor meg te azt mondod: "Herr! Ezt ki kell inni!"
Így is történt.
Amikor a delegáció visszatért Bécsbe, a császár hívatja a vezetőt, hogy beszámoltassa, mi történt Magyarországon.
Császár: - Na fiam, meséld el nekem, mi történt az ünnepségen!
Vezető: - Felséges császárom, minden nagyon szép és jó volt, de történt egy kis baj is. Annyi finom magyar bort
ittunk, hogy én mindent elfelejtettem. Én csak arra emlékszem, hogy volt ott két jópofa úr. Az egyiket úgy hívták: Herr Tölcs, a másikat meg: Herr Kikelini.
Sok-sok évvel ezelőtt történt az eset. Az akkor hetedikes lány azóta már maga is anyuka lett.
A szóban forgó család külföldre készült az ünnepek után
(ami akkor, a vasfüggöny megléte idején komoly dolog
volt), és megegyeztek, hogy csak az útlevelek kerülnek a
fa alá, ajándékot majd külföldön vesznek. A hetedikes
nagylány egész nap nyüzsgött-készülődött, és a gyertyagyújtásra
egy hatalmas, szépen becsomagolt dobozt helyezett a karácsonyfa alá,
családtagjainak címezve. Amikor a szülők felbontották a csomagot, egy levélkét találtak benne, amelyben ez
állt: Ezzel a nagy doboz szeretettel kívánok mindenkinek békés karácsonyi ünnepeket!
Karácsonyi humor
Két rendőr elmegy az erdőbe, hogy karácsonyfát vágjanak maguknak.
A térdig érő hóban gázolva órák hosszat keresik a megfelelő fenyőfát, de nem találják. A nap lenyugszik, feltámad a jeges szél, a távolban felvonyít valami állat.
Az egyik rendőr odafordul a másikhoz:
- Na, ebből nekem elegem van! A legközelebbi fát kivágjuk, akár fel van díszítve, akár nincs!
Két macska ül a háztetőn.
Megszólal az egyik: - Te mit kérsz karácsonyra?
Mire a másik: - Jó sok kismacskát.
Megszólal a másik: - És te? - Én is sok kis macskát.
Megszólal hátul a kandúr: - Hahó, megjött a Mikulás!
Három nyugdíjas ül egy kávéházban egy csésze kávé mellett.
December közepe van. Nézik, hogy odakint nagy pelyhekben
hull a hó, az emberek csomagokkal megpakolva jönnek-mennek.
Megszólal az első: - Mégiscsak jó dolog a karácsony.
Második:
- Az lehet, de a szex jobb.
Harmadik:
- Igen, de karácsony többször van.
K a r á c s o n y i képek
A szeretet ünnepe
Karácsonyi ünnepi szokások a századok során sokat változtak, de az ajándékozás szokása megmaradt.
Az ajándékozás lényege, hogy gondolunk valakire, örömet akarunk
neki szerezni, készülünk rá. Szentestén véget ér karácsony böjtje,
és az ünnep fénypontja a karácsonyi lakoma.
Az ünnepi asztalnál nem az a lényeg, milyen értékes étkészletet
veszünk elő, hanem hogy a hétköznapoktól eltérően az ünnep
jellegének megfelelõ ételekkel, virággal, gyertyával
vidámítsuk az asztalt és magunkat.
A szent estén elfelejtjük mindazt a sok fáradozást,
amit az ünnepre való készülődés okozott, a fenyõillatú meleg szobában
meghitten mosolygunk egymásra, örülve az ünnepnek és egymásnak.
Karácsonyt a föld minden táján megünneplik.
Egy ünnep, ami emberiség hite szerint a szeretet ünnepe és él a remény,
hogy megvalósitható a Földön a békesség.
A következő ünnep: S Z I L V E S Z T E R - ÚJÉV megnézéséhez:
