Szeretne most azonnal egy weblapot magának, ráadásul nevetséges áron?
Nem ért a programozáshoz, de gyakran módosítaná weblapját?
Kattintson ide, mert itt találja a megoldást!
vagy nézze meg videó ajánlónkat:
videó
KEZDET////////////VÉGE
Ü n n e p e i n k
H ú s v é t
Húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe, március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartják meg. Ezek a napok a keresztények legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézus a keresztre feszítése utáni 3. napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban,
ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára.
A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással
akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat,
illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Hazánkban az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják
a húsvétot, sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat
A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavaszi megújuláshoz , a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. Húsvétkor a falusi közösségek régmúlt ünnepi szokásai maradtak fenn.
A megelôzô farsangi idôszak mulatságai a tél legyôzését, a tavasz megérkezését ünneplik.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfôi locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvéti szokások közé még hozzátartozott az is, hogy aki meglocsolta kedvesét
annak illett májusfát is állítani neki természetesen május 1-jén.
Szintén régi szokás volt a tojás görgetés lejtőn (ami Krisztus kriptája bejáratánál lévő kőajtó elgörgetését is szimbolizálhatta).
Az ünnephez tartozó "Húsvéti nyúl" mítosza állitólag pogány vallásból ered.
Húsvéti képek
Húsvéti locsoló versek
Hímes tojás,
bársony barka,
aprócska a
nyuszi farka,
(...)
ám ez cseppet
sem zavarja,
hogy aprócska
az ő farka,
de a füle
hosszú ám,
szép húsvétot
kis komám!
°°°
Mosolyog a napsugár,
mosolyog az ég is,
locsolkodok, tojást kapok,
s mosolygok majd én is.
°°°
Messze földön jártam,
Szép harmatos reggel,
Aranytündér kútvizéből
Vizet merítettem.
Aranytündér kútvizével
Öntözgetni járok,
Olyan szagos, mint a rózsa,
Gyertek ti is, lányok!
°°°
E háznak van rózsabokra,
megöntözném, hogy virulna.
A kis kertész fáradsága,
egy pár tojás a váltsága.
°°°
Húsvéti hidegtálak
A húsvéti ételek hagyományosan egyaránt tükrözik az elmúlt téltől való
búcsúzás, és az újjászületést, a termékenységet.
A sonka régen általában a téli disznóvágásból maradt, erre az alkalomra őrzött csemege volt. A tojás pedig, amit ebben az időszakban kezdtek bőven tojni a háztáji tyúkok, jelkpezik az újjászületést.
Ez a két fő fogás, ami - a tormával, húsvéti kaláccsal kiegészítve - elmaradhatatlan a húsvéti asztalról.
S az elmaradhatatlan sajtos pogácsának is az ünnepi asztalon a helye.
°°°
Tojás festés
A tojás az élet, a teremtés szimbóluma. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát.
A tojás díszítése és ajándékozása ősibb a keresztény húsvét ünneplésénél. Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban is tettek ilyet a sírokba.
A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez.
Az ősi hagyományokon túl még 1 ok erősítette a tojás húsvéti
szimbólummá válását. Régen a tojás böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek.
A mítoszok lassan átformálódtak keresztény legendákká: [Krisztus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját.]
A festéshez használt legnépszerűbb szín, a piros Krisztus kiömlött vérét jelképezi.
A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere
az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is.
A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként.
A következő képeken húsvéti festett tojásokat láthatsz,
melyeket Huszákné Czencz Marietta (tojásfestő) készitett
(Búzakalászos-pipacsos sárközi mintás)
