Sok ember könnyen megérti, és használja a teljes angol nyelvtant!
Te is könnyen köztük lehetsz!
www.doyouspeakenglish.hu
Angol nyelvtan könnyedén!
V a d v i l á g, - T i g r i s
A tigris (Panthera tigris) a macskafélék családba tartozó ragadozó, a nagymacskák egyike. Valamennyi alfaja veszélyeztetett.
A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, ám főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni.A nagymacskák közül csak a jaguárok, halászmacskák és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.
Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas, akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényével is átfedhet. Területük határát állandóan jelölik jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.
A tigris fő táplálékát a nagypatások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányolnak. Emellett azonban a kistestű fajok, mint pl. madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.
A tigriseknek nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik. A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2-3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3-4 éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek.
Habár egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 100.000 tigris élt szerte Ázsiában, mára a szabad természetben élő állományukat legföljebb 7.000 példányra becsülik, korábbi elterjedési területének pedig már csak 7%-án fordul elő. Nyolc alfajából három már ki is halt: a bali tigris az 1940-es években, a kaszpi tigris az 1970-es években, a jávai tigris pedig az 1980-as években tűnt el végleg a Földről.
Öt élő alfajából három kritikusan veszélyeztetett: a szibériai tigris, a szumátrai tigris és a dél-kínai tigris. A másik két alfaj (bengáli és indokinai tigrisek)helyzete sem sokkal jobb.
V a d v i l á g, - L e o p á r d
Néhány évszázaddal az emberi beavatkozások előtt,a leopárdok voltak a házimacskán kívül az összes macskaféle közül a legelterjedtebbek: egész Afrikában (a Szahara sivatag kivételével), illetve Kis-Ázsia területein megtalálhatók voltak. A házimacskákhoz hasonlóan, a leopárdok gyakran vadásznak éjjel, vagy alkonyatkor, illetve pirkadatkor. Becserkészik a prédát, mielőtt futnának néhány métert, hogy elkapják azt. Leggyakrabban fojtással ölnek, addig szorítják az állat torkát, míg meg nem fullad, ám a kisebb állatoknak el is törhetik a nyakát. A leopárdok zsákmányukat felviszik a fára, hogy az oroszlánok és hiénák ne tudják elvenni.
Megfigyelték, hogy testsúlyuknak akár a háromszorosát is képesek felcipelni a fára, mely szemlélteti a bennük rejlő hatalmas erőt és energiát. Alkalmazkodó vadászok lévén a leopárdok, ha alkalmas zsákmányt találnak nappal vagy éjjel bármikor vadászatba lendülnek. Gyakran naponta többször is ölnek, mely esetben az első zsákmány elrejtésekor már a következő áldozatot vizslatják.
A Közel-Keleten, Indiában, Pakisztánban, Kínában, Szibériában, Délkelet-Ázsia nagyrészén és Jáván, illetve Srí Lankán még mindig megtalálhatók.
A leopárd a nagyragadozókhoz képest meglepően jól fenn tudott maradni.
Körülbelül 500 000 leopárd él világszerte. Ám a legtöbb nagymacskához hasonlóan a leopárdot is egyre inkább fenyegeti élőhelyeinek eltűnése és egyre gyakrabban kerül szembe vadászokkal.
Óvatosságuk és rejtett életmódjuknak köszönhetően, még az emberi létesítmények közelében is észrevételenek tudnak maradni. A leopárdnak, tulajdonságai ellenére, nincs esélye az erdőirtókkal és a vadorzókkal szemben, és számos alfaj fennmaradása veszélybe került, nevezetesen az amur, anatóliai, berber, észak-kínai és perzsa leopárdé.
észak-kinai leopárd
afrikai leopárd
perzsa leopárd
sri lankai leopárd
király leopárd
amúr leopárd
V a d v i l á g, - O r o s z l á n
Az oroszlán az egyik legnagyobb termetű macskaféle ragadozó. Jellemző rá az ivari dimorfizmus, amely a testméretben is megmutatkozik: hímek jóval nagyobbak lehetnek, mint a nőstények. Testhossza 140-250 cm, melyhez 60-100 cm-es farok kapcsolódik. Marmagassága 110-120 cm lehet. A hímek testsúlya 150-250 kg (az eddigi legnehezebb oroszlán 272 kg volt), a nőstényeké 120-185 kg. Szőrzete többnyire világos barnás színezetű, farka végén, valamint esetenként a mellső végtag könyökén sötétebb, barna vagy fekete bojttal. A hímek arcát sörény keretezi, melynek színezete változatos lehet: az egészen világos sárgásbarnától a csaknem feketéig változhat; a sörény színe egyébként a kor előrehaladtával is sötétedhet. A kölykök szőrzetén (főleg a hason és a lábon) sötétebb foltok figyelhetők meg, amelyek mintegy 3 hónapos korukban tűnnek el, bár egyes egyedeknél - nagyrészt nőstényeknél - ez részben kifejletten is megmaradhat. Az indiai oroszlánok némileg kisebbek az afrikaiaktól.
Afrikában az oroszlánok a Szaharától délre csaknem mindenhol megtalálhatóak, a sivatagok és az esőerdők kivételével. Félsivatagos területeken, szavannákon, bozótos és erdős élőhelyeken egyaránt előfordulnak. De a magas hegyvidéki területeken is otthon érzik magukat: Etiópiában több mint 4000 méteres magasságban is megtalálhatóak. Egykor Észak-Afrikában, Ázsia nyugati területein, sőt a Balkánon is gyakori volt. Ázsiában mára csupán Északnyugat-Indiában, a Gir Forest természetvédelmi területén maradt fent egy kis populációja, ahol erdős-bozótos területeken fordul elő.
Az oroszlán alfaji felosztásáról megoszlanak a vélemények. Az ázsiai alfaj különállása egyértelmű, az afrikai populációk felosztása azonban már kevésbé.
Az oroszlán az egyetlen társas életmódú macskaféle. Többnyire falkákban él, melynek élén egy erőteljes hím áll, aki általában egymással rokon nőstényekkel, valamint kölykeikkel él együtt. Előfordul, hogy egy ilyen csoport élén két, három, vagy akár négy hím is áll. Ilyen esetben a hímek mindig testvérek. A csapat territóriumának nagysága egyrészt a csoportmérettől, valamint a területen élő zsákmányállatok mennyiségétől függ: 20-400 négyzetkilométer lehet; egy-egy csoport 2-40 egyedből állhat. A nőstények gyakran egész életüket abban a csapatban élik, ahol a világra jöttek, a hímeknek azonban mindig menniük kell. A fiatal hímek gyakran agglegénycsapatokat alkotnak.
Az oroszlánok ragadozók. A csoportokban a nőstények feladata a vadászat. A zsákmányállataik között elsősorban a területükön élő nagypatások szerepelnek: zebrák, antilopok, de akár kafferbivalyokat vagy fiatal zsiráfokat is elejthetnek. Ha hosszabb ideig nem tudnak nagyobb prédát zsákmányolni, akkor megeszik a dögöt is, valamint madarakat, hüllőket, kétéltűeket, halakat vagy éppen a strucctojást.
A kifejlett oroszlánoknak nincs természetes ellenségük, csak az ember jelent számukra veszélyt. A kölyköket azonban más nagyobb ragadozók megölhetik, sőt, megfigyelték már, amikor foltos hiénák beteg, legyengült felnőtteket ejtettek el.
A nőstények többnyire 2 évente adnak életet kölykeiknek. Nincs kiemelt szaporodási időszakuk, egész évben párosodhatnak (bár többnyire az esős évszakban). 106-112 napos vemhesség után 1-6 (általában 3) kölyök jön a világra. A kölykök mintegy 7 hónapig szopnak; a nőstények 4, a hímek 5 éves korukra válnak ivaréretté. Vadon az ismert legmagasabb élettartam 18 év.
Az idén fehér oroszlánok születtek Afrikában Sydney - Egy ausztrál állatkert fogadta be azt a három fehér oroszlánkölyköt, akik egy dél-afrikai rezervátumban születtek. A kicsik születése két okból is szenzációnak számít. A fehér oroszlán kihalóban lévő faj, szaporodásuk ritkaságszámba megy, és mindössze kétszáz él belőlük a világon. A másik különlegességük, hogy állítólag vadon harminc éve nem született kölyke ennek a ritka fajnak, amelyet a világ legszebb állatai között tartanak számon.
Végül még nagyon sok videó (teljes képernyőre nyithatók) az állatok világáról
Barátunk a Kutya
Ősmagyar fajta kutyák
Drótszőrű magyar vizsla Középnagy testû vadászkutya. Megjeléne tükrözi mindenes vizsla voltát, a kitartást, munkabírást, igénytelenséget. Szikár csontozatú, száraz izomzatú. Élénkséget, értelmességet mutat. Fajtajellege azonos a rövid szõrû vizsláéval. A rövid szõrû magyar vizslában fellépõ spontán mutáció képpen, valamint a rövid szõrû magyar vizslának a drótszõrû német vizslával való keresztezése által a XX. század harmincas éveit követõen állt elõ. Nyugodt vérmérsekletû, jó vadásztulajdonságokkal rendelkezõ, ragaszkodó, könnyen tanítható, önérzetes, a durva bánásmódot nem tûrõ fajta. Vezetõjével kapcsolatot tart, szenvedélyesen keresõ, kitartó, jó orrú, szilárdan álló. Elhozási készsége, nyomtartása kitûnõ. Vízben is kedvvel dologzik. Sokoldalú, a terep nehézségeit, az idõjárás szélsõségeit jól tûrõ vadászkutya.
Rövidszőrű magyar vizsla
Középnagy, elegáns megjelenésû, sárga, rövid szõrû mindenes vadászkutya. Inkább könnyed felépítésû, száraz, szikár, a szépség és erõ harmóniáját tükrözi. Mindenes vadászkutya, tehát egyaránt jól kell vadásznia mezõn, erdõben és vízben. Jellemzõ tulajdonsága a kiválló orr, a szilárd és figuratív vadmegállítás, a kiváló elhozási hajlam, a csapatkövetési készség és a vízszeretet. Karakterre élénk, barátságos, kiegyensúlyozott, könnyen tanítható. Alapvetõ tulajdonsága a kiemelkedõ kapcsolattartási készség. A durva bánásmódot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agresszív, és sohasem lehet félénk. Bár eredendõen vadászkutya, kifejezetten nagy mozgásigénnyel, természete révén lakásban, kedvtelésbõl is könnyen tartható.
Puli
Középméretű, szilárd szervezetű, négyzetes testarányú, finom, de nem túl könnyű csontozatú. Kissé szikár testének minden része jól izmolt. Az egyes testrészek alakulása nehezen ítélhető meg, mert testét erőteljes, szalagokat, vagy zsinórokat képező szőrköntös fedi. Bírálat során ezért célszerű végigtapintani. A fej szőrzete oly mértékben dús, hogy a fejet kereknek mutatja, és a szemeket árnyékolja. A kereszttájékra szorosan záródó, dús szőrzetű farok hátrafelé enyhén emelkedő testforma látszatát kelti.
Kuvasz
Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagytestű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsődleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett.
Magyar agár
Õsi vadászkutya fajta, amelyet a 19. század óta gyakran javítottak angol agárral. Emiatt a fajta jellegzetes vonásai kissé elmosódtak, nem könnyû a greyhoundtól megkülönböztetni. Jellemzõ tulajdonságai: fáradhtatlan, kitartó, gyors, edzett, ellenálló. Versenypályán is kiválóan versenyez. Kissé tartózkodó természetû, értelmes, hûséges. Éber, személy – és házõrzõösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen. Erõteljes, erõt sugárzó, erõs csontozatú, jól izmolt. Se túl filigrán, se túl nehézkes ne legyen. Törzshosszúsága kissé nagyobb, mint a marmagassága. Minden, a greyhounddal való hasonlóság kerülendõ.
Komondor
Nagytestű fajta. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben csodálatot, esetleg félelmet ébreszt. Nem kedveskedő fajta; erőteljes szervezetű. A nemezesedésre hajlamos, gubancos, egész testén dús, hosszú szőrzet fedi a robosztus testet. Törzse és a végtagok oldalról a négyzettől csak kis mértékben térnek el. A fej a hát síkja fölé emelkedő, dús szőrű. A farok lelógó, vége a vízszinteshez hajlik. A szőr csontfehér.
P u m i Ratuk kivül még szintén ősmagyar kutya fajta a pumi
középnagy testű, nagyon élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, terrier jellegű pásztorkutya. A terrier jelleget leghatározottabban a feje mutatja: az arcorri része megnyúlt, füle felálló, melynek felső egyharmada előre bicsaklik. Törzse és a végtagok oldalról négyzetes formát mutatnak. Nyaktartása a közepesnél magasabb, állandóan figyelő jellegű. Szőrzete középhosszú, göndör, vagy hullámos, tincsekbe rendeződő. Több színben előfordul, de mindig egyöntetű kell, hogy legyen.
Erdélyi kopó
Itt van még a ritkaságnak számító, kiveszőben lévő, több figyelemre érdemes magyar kutyafajta az erdélyi kopó. Ősi magyar kopófajta. Kitűnően hajt és állít. Keresésre és vadelhozásra is használható. Hajtás közben magas, csengő hangot hallat. 'Öntörvényű' vadász.
